Chrome, metal, c-60, c-90. Ezek a szavak, rövidítések a 70-es évek szülötteinek talán még mondanak valamit. Halványan még él emlékeinkben az analóg hangrögzítés technikája, talán még van is otthon néhány magnókazetta valahol a fiókok mélyén.
A magnókazetta a múlt évezred végén élte fénykorát, amikor már nem csak a bakeliteket lehetett hallgatni, hanem egy megfelelő magnóval rögzíthettük is kedvenceinket. Akkoriban nagyban mentek a csere-berék, másolgatások.
Akkor még az ASVA-t, vagyis az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítványt még hírből sem ismertük. Az Artisjus feliratot is csak az eredeti kazettákon láttuk, bár jelentését nem ismertük. Azt viszont tudtuk, hogy a vásárolt üres kazettákért az üres hordozó díjat kifizetjük.
Emlékszem, ahogy ültünk a magnó mellett, hallgattuk a szlovák kereskedelmi rádiót (Rock FM, vajon létezik még?) és vártuk, hogy felcsendüljön az éterből kedvencünk, hogy abban a pillanatban nyomhassuk is lefelé a magnónak azt a bizonyos két gombját (Play and Record), így rögzítve a nótát.
Aztán jöttek az országosan is fogható magyar kereskedelmi adók így ezentúl innen rögzítettünk. De mindig volt egy-két haver, akit vonzott a DJ élet. Ők már akkor is tudták, honnan lehet beszerezni a legfrissebb zenéket és természetes, hogy hasznot is hajtottak belőle.
Talán ez volt a zenei kalózkodás első fénykora. Tőlük szerezte be mindenki a hőn áhított nótákat. Nem tudom, lehet-e még kapni kazettát, vagy hogy egyáltalán gyártják-e még. Szerintem már nincs is rá igény.
fotó: pixabay.com
Később pedig megérkezett a digitális forradalom, a CD lemez, az mp3 és a többi digitális formátum, mely már az én gyermekeimnek is jelent valamit. Ezeket a fogalmakat már ők is ismerik, pedig a CD is lassan kikopik az életünkből. A Sony már nem is gyártja.
Van tőle jobb, nagyobb kapacitású, gondoljunk csak a 4,7 Gb-os vagy a 8,5 Gb-os DVD lemezekre, vagy a BluRay-re, ami akár 50 Gb adat tárolására is képes és az egyre nagyobb méretű pendrájvokra és memóriakártyákra.
Kinek hiányzik hát a kazetta? Igazából senkinek. Na jó, nekem egy kicsit.
Meg aztán néha jó lenne ezt-azt felvenni a rádióból.